Egészségügyi Minisztérium
A környezet és egészség kapcsolatát érintő európai politikák alakításában és a fellépések megvalósításában szerepet játszó valamennyi szektort aktivizáló miniszteri konferenciát 1989-ben Frankfurtban, 1994-ben Helsinkiben, 1999-ben Londonban, legutóbb pedig 2004-ben, Budapesten rendezték meg. A budapesti találkozó a gyermekek egészségét és jövőjét helyezte előtérbe, számba véve azokat az intézkedéseket, amelyeket az országok a gyermekeket veszélyeztető környezeti tényezők leküzdéséért hozhatnak, és elfogadva a jövő generációk egészségének védelmét szolgáló cselekvési tervet (Children’s Environment and Health Action Plan for Europe/CEHAPE). A 2007-ben, Bécsben megtartott félidős kormányközi találkozón felmérték az addigi eredményeket, és meghatározták az V. Miniszteri Konferencia prioritásait.
Az V. „Környezet és egészség” miniszteri konferenciát Pármában, 2010. március 10. és 12. között rendezték meg „ A gyermekek egészségének védelme változó környezetben” címmel.
A találkozó többek között a következő témákkal foglalkozott:
· környezet-egészségügyi kihívások a globalizált világban, társadalmi-gazdasági és nemek közötti egyenlőtlenségek;
· a CEHAPE végrehajtása során elért eredmények;
· az európai környezet-egészségügyi folyamat jövője;
· éghajlatváltozás Európában.
A találkozó során az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója tagállamainak egészségügyért és környezetért felelős miniszterei, ill. magas szintű képviselői továbbá a WHO Európai Irodájának igazgatója, az Európai Bizottság és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) képviselői és az ifjúsági küldöttek jelenlétében Nyilatkozat elfogadására került sor.
Az ún. Pármai Nyilatkozat állásfoglalást és elkötelezettséget jelent a korábbi miniszteri találkozókon vállalt kötelezettségek teljesítésére tett erőfeszítések fokozása, és többek között a környezet és egészség alábbi, jelenleg legfontosabb kihívásainak megfelelő kezelése mellett:
· az éghajlatváltozás egészségi és környezeti hatásai;
· a gyermekek és más sérülékeny csoportok egészségi kockázatai, melyek a rossz környezeti, munka- és életkörülményekből (különösen a víz és a higiéniai felszerelések hiányából) fakadnak;
· a pénzügyi válság által megsokszorozott társadalmi-gazdasági és nemi egyenlőtlenségek az emberi környezet és az egészség vonatkozásában;
· a nem fertőző betegségek által jelentett teher, és annak különösen az a hányada, amelyik csökkenthető az olyan területeken alkalmazott megfelelő politikákkal, mint pl. a városfejlesztés, közlekedés, élelmiszerbiztonság és táplálkozás, élet- és munkakörülmények;
· aggodalmak, melyek az endokrin rendszert károsító és az élő szervezetekben felhalmozódó káros vegyi anyagokkal, nanorészecskékkel, ill. újonnan felmerülő problémákkal kapcsolatosak;
· a WHO Európai Régiójának egyes területein tapasztalható forráshiány.
A Nyilatkozatot elfogadók kötelezettséget vállaltak többek között arra, hogy a hatékony végrehajtást szolgáló jelenlegi struktúrákat és mechanizmusokat megerősítik, ill. szükség szerint újakat hoznak létre, támogatják a helyi tevékenységeket és a stratégiai partnerséget, különös figyelmet fordítva arra, hogy a környezet és egészség kérdése minden szektor minden politikájában megfelelően megjelenjen. Szükség szerint folytatják az egészségügyi rendszer reformjait és kidolgozzák, ill. módosítják a jogi szabályozást, különösen az újonnan függetlenné vált államokban és Délkelet-Európa országaiban. Ügyelnek az ifjúság e folyamatban történő részvételének biztosítására minden szinten, támogatják a fenntartható és környezet-barát technológiákat. Arra bátorítják a nemzetközi szereplőket, beleértve a pénzintézeteket és az Európai Bizottságot is, hogy további tudományos, politikai, technikai és pénzügyi támogatással, hatékony mechanizmusok kialakítása és a kapacitások megerősítése révén segítsék elő a környezeti veszélyek és a káros egészségi hatások csökkentését.
A Nyilatkozatot elfogadók kötelezték magukat a Pármai Nyilatkozat szerves részét képező mellékletben („Commitment to act”), négy alapvető területen (A/ A gyermekek egészségének védelme, B/ Az egészség és a környezet védelme az éghajlatváltozással szemben, C/ A gyermekek és a fiatalok bevonása, D/ A politika alakításához és a végrehajtáshoz szükséges eszközök és tudás) megfogalmazott tervek, célkitűzések végrehajtása mellett. A résztvevők egyetértettek többek között abban, hogy nemzeti programokat kell végrehajtani, hogy 2020-ra minden gyermek számára egyenlő lehetőségeket biztosítsanak a biztonságos vízhez és a higiéniai felszerelésekhez való hozzáférés, az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitási lehetőségek, a mérgező anyagoktól mentes környezet és a jobb levegőminőség tekintetében.
A Konferencián további fontos dokumentumok születtek, többek között a szükséges intézményrendszer létrehozásáról: „The European Environment and Health Process (2010–2016): Institutional framework”. A klímaváltozással kapcsolatos munka az új európai cselekvési keret-terven alapul majd: „Protecting health in an environment challenged by climate change: European Regional Framework for Action”.
Bővebb információ a témáról:
A CEHAPE előrehaladásáról készített összefoglaló (Health and Environment in Europe: Progress assessment) elérhető a WHO honlapján, a következő címen:
http://www.euro.who.int/document/E93556.pdf
A Pármai Konferencia további fontosabb dokumentumainak a teljes szövege ugyancsak megtalálható a WHO honlapján, az alábbi internetcímen: http://www.euro.who.int/parma2010
A WHO Európai Regionális Bizottságának 60. ülését 2010 szeptemberében, Moszkvában tartják, ahol várhatóan határozatot fogadnak el a pármai konferencia eredményeinek alapján.
A következő, VI. „Környezet és egészség” miniszteri találkozóra a tervek szerint 2016-ban kerül sor.
Link küldés
Cikk nyomtatás
