Az Európai Bizottság alapos előkészítő munka után, 2000 májusában elfogadta az Unió egészség-stratégiájára vonatkozó általános elveket. Az EU nem ad szabványokat és nem ír elő harmonizációs elveket az egészségügyi ellátással kapcsolatosan, de az Amszterdami Egyezményben elfogadott elvi álláspont szerint (152. cikk) társadalmi és interszektoriális kötelezettséggé teszi a tagországok és intézményeik számára, hogy az egészség védelmét szem előtt tartva alakítsák ki általános politikai elveiket és jogi szabályozóikat.

Az általános egészség-stratégiai alapelvek figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács 2002 szeptemberében határozat formájában elfogadta a Közösség népegészségügyi cselekvési programját, amelynek megvalósítására 2003. január 1. és 2008. december 31. között kerül sor. A program finanszírozására 312 millió euró áll rendelkezésre. 

A népegészségügyi program, szem előtt tartva a Közösség elkötelezettségét az egészség védelme, az elkerülhető megbetegedések és az idő előtti halálozás megelőzése, a népegészségügyi helyzet javítása iránt, három alapvető célkitűzést fogalmaz meg:

A program hozzájárul

A program nyitott az EFTA/EGT országok, továbbá Bulgária, Románia és Törökország számára is. Támogatást élvez a harmadik országokkal és a népegészségügy területén kompetens nemzetközi szervezetekkel (pl. Egészségügyi Világszervezet, Európa Tanács, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) való együttműködés. A nem-kormányzati szervezetek közreműködése is igen kívánatos, és fontos a kapcsolat megteremtése a többi releváns (pl. fogyasztóvédelmi, statisztikai, munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó) Közösségi programmal és akcióval.

Magyarország - a többi csatlakozó országhoz hasonlóan - már a program indulásának első évében, külön szerződés alapján, a tagországokkal teljesen egyenjogú félként vehetett részt a programban. Erre vonatkozóan 2002 decemberében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - a csatlakozó országok minisztériumai közül elsőként - írta alá az Egyetértési Nyilatkozatot az Európai Unió Népegészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatóságával.

A hosszú távú programok első lépéseként 2003. március 12-én az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága hivatalosan is nyilvánosságra hozta a program megvalósítására készített 2003. évi munkatervet, és a részvételre vonatkozó pályázati felhívást. A munkaprogram elfogadásával egyidejűleg nyilvánossá vált a pályázatok elbírálásának kritérium-rendszere, és megjelentek a pályázati kiírások hivatalos nyomtatványai is. A pályázat benyújtásának határideje 2003. május 16. volt.

Az első évben a vártnál jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott, mintegy 427 pályázat benyújtására került sor. A pályázó konzorciumok nagy része magyar partnert is integrált, bár magyar koordinációban pályázat benyújtására még nem került sor. Ennek oka elsősorban az igen nagy tapasztalatot igénylő pályázati munka és a kapacitás hiánya, valamint a pénzügyi szabályozók bonyolultsága volt. A magyar intézmények és szervezetek részvétele ennek ellenére jelentősnek értékelhető.

A 2004. évi munkaterv sok új elemet tartalmazott az európai új kihívásoknak megfelelően. A változásokra figyelemmel a stratégia átdolgozása 2004-ben aktuálissá vált, új szemléletet és elveket, iránymutatásokat hozva magával. A 2005-ben, széles körben nemzeti, szakmai és társadalmi vitára bocsátott stratégiai elveket elfogadták. A munkaprogram integrálta azokat az új területeket, amelyek előtérbe kerülése hozzájárulhat az európai népesség egészségének és életminőségének jelentős mértékű javulásához. A közgazdasági szemléletmód erőteljesebb érvényesülése, az egészségügyi ellátórendszer területén kifejtett minőségbiztosítási tevékenység új elemként jelent meg.

A stratégiai elvek alapján 2007-2013-ra szóló, közös egészség- és fogyasztóvédelmi program-javaslat született. Az Európai Parlament nem fogadta el ezt a koncepciót, nem találva megfelelően megalapozottnak a programok összevonását. Így a két program további kidolgozására a jövőben külön-külön kerül sor a Parlament elvárása és iránymutatása szerint.

2006-ban megtörtént a program félidejű felülvizsgálata, amely összesített elemzést adott az eddigi eredményekről. A 2006. évi munkaterv egyrészt a korábbi évek struktúrájára és főbb pilléreire támaszkodott a prioritások tekintetében, másrészt új, elsősorban az ellátó rendszerrel kapcsolatos elemeket is integrált, mint pl. a betegek biztonsága, európai referencia-központok kialakítása stb. További, nagyon fontos új elem a nemzetközi szervezetekkel (WHO, OECD) történő együttműködés erősítése a közös kutatási területeken. Kiemelkedő példa erre a harmonizált egészség-statisztikai rendszerek területén történő együttműködés és az indikátor-rendszerek standardizálása.

Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának honlapján bővebben olvashat a népegészségügyi témákról.