2008 januárjától az ECDC és a WHO/EURO közösen koordinálják az EuroTB – tuberkulózis felügyeleti hálózat a WHO Európai Régiójában – tevékenységeit, megosztva az 53 tagállamtól beérkező adatok kezelésével kapcsolatos feladatokat, melyek közé tartozik pl. az adatgyűjtés, a validálás, az elemzés és az információ terjesztése. Minden ország csupán egy címre küldi jelentéseit, az EU és EEA/EFTA hálózat tagjainak adatait az Európai Surveillance Rendszerbe (TESSY), a nem EU hálózat tagjainak adatait pedig a WHO/EURO CISID rendszerbe integrálják. Mindkét rendszer validálja az adatokat és biztosítja az egyszerű adatcserét és adatmegosztást, lehetővé téve a közös kimeneti adatok/információk előállítását. Mindez elkerülhetővé teszi a kettős TB jelentést.

A WHO Európai Régiójának 51 tagállamából és Liechtensteinből 2007-ben összesen 477.327 tbc esetet jelentettek (a WHO Európai Régióhoz 53 tagállam tartozik, közülük San Marinoból és Monacoból nem érkezett adat, Liechtenstein pedig nem tagja a WHO-nak). Az átlagos incidencia 54/100.000, azonban az egyes országok, ill. a régió keleti és nyugati része között jelentős különbségek figyelhetők meg. A 2006-os értékekhez viszonyítva az esetek száma 54.497-tel, az incidencia 13%-kal növekedett, ami elsősorban az Orosz Föderációban korábban nyilvántartásba nem vett, ismételten kezelt esetek regisztrációjával magyarázható. A korábban nem kezelt tuberkulózis esetek incidenciája a régió egészét tekintve 2,5%-kal csökkent. Elsődlegesen multirezisztens tbc-ről 22 ország közölt adatokat.

 

A fenti országok összesen 84.917 tbc esetet jelentettek 2007-ben, ami az Európai Régió összes esetszámának 18%-át jelenti. A legmagasabb incidenciát Romániában (118/100.000), Bulgáriában (40/100.000) és a balti államokban (36-71/100.000) észlelték. A szóban forgó 30 ország összes incidenciája 17/100.000 volt. Az összes incidencia 2003 és 2007 között évente átlagosan mintegy 4%-kal csökkent a korábban nem kezelt tbc esetek előfordulásának csökkenése miatt. Jelentős növekedést lehetett azonban megfigyelni Máltán és Izlandon, kisebb mértékűt Írországban, Görögországban, Cipruson, Svédországban továbbá az Egyesült Királyságban. A gyermekkori tuberkulózis megbetegedések az esetek 4%-át jelentik, ez az arány az utóbbi 10 évben állandónak mondható.

A külföldi eredetű tbc esetek aránya összességében nem változott a 2005-2007 közötti időszakban, az országos bontás szerint azonban több mint 4%-kal csökkent Németországban, Olaszországban és Litvániában. 2007-ben az esetek 21%-a külföldiekben fordult elő, akiknek csaknem kétharmada Ázsiából vagy Afrikából érkezett, 6% pedig nem EU tag kelet-európai és közép-ázsiai országokból. A külföldről behurcolt esetek 53%-a a 25-44 éves korosztály tagjaiban fordult elő.

 

A tbc mortalitás minden EU országban csökkent vagy változatlan maradt az elmúlt években. A Cseh Köztársaságban, Finnországban, Görögországban és Magyarországon az éves nettó csökkenés meghaladta a 10%-ot négy egymást követő évben. 

 

A HIV fertőzés prevalenciája a tbc-ben szenvedők körében, 2001 és 2007 között emelkedett Észtországban (0,1%-ról 11,1%-ra), Lettországban (0,7%-ról 4,4%-ra), ill. 2000 és 2003 között megkétszereződött az Egyesült Királyságban (4%-ról 8%-ra). A többi adatszolgáltató közül 5 országban 1% vagy ennél alacsonyabb, 7 országban 2-5%, Portugáliában 14% volt a prevalencia értéke.

 

A multirezisztens (MDR) tuberkulózis gyakorisága továbbra is magasabb a balti államokban (10-21%), mint a többi európai országban (0-4%), mely utóbbiakban főleg a külföldről behurcolt megbetegedésekre jellemző ez.

 

 

A legtöbb EU és EGT/EFTA országban a tbc incidencia folyamatos csökkenése figyelhető meg az elmúlt évtizedekben, bár a kilencvenes évek elején néhány országban ez a tendencia egy rövid időre megfordult. Számos epidemiológiai mutató (életkori megoszlás, gyermekkori tbc incidencia, gyermekkori tbc-s meningitis trend) utal arra, hogy ez a csökkenő tendencia valós. A tbc halálozási arány továbbra is alacsonynak mondható. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a térségben a tbc nem jelent veszélyt. Az epidemiológiai kihívások között az alábbiakat érdemes kiemelni:

·   Nem változott azoknak az országoknak a száma, ahol a tbc incidencia magas, ill. közepes.

·   A kezelés monitorozása és jelentése továbbra is gyenge, és veszélyeztetheti a tbc ellenőrzésének hatékonyságát.

·   Az alacsony tbc incidenciájú országokban a járvány a sérülékenyebb népességi csoportok, elsősorban a külföldiek felé tolódik el.

·   A gyógyszer rezisztencia vizsgálatának és jelentésének minőségét javítani kell, néhány országban pedig szükség van meghatározott epidemiológiai jellemzők részletesebb elemzésére.

 

A tuberkulózis elleni harc regionális prioritását továbbra is a nem EU tag kelet-európai államok és Közép-Ázsia országai jelentik. Ezekben az országokban a helyzetet tovább nehezíti a nem kielégítő információs szint, továbbá a tartósan fennálló forráshiány, ill. a rendelkezésre álló eszközök nem megfelelő felhasználása. A tbc eliminálását célul kitűző iparosodott országok egyre inkább felismerik, hogy a megbetegedések a különösen sérülékeny népességi csoportok körében halmozódnak.

 

A Tuberkulózis Világnapján az Európai Régióról szóló fenti, ECDC/WHO közös  jelentésen kívül a WHO megjelentette a világ többi országával is foglalkozó tbc-jelentését is: