Az EU tagállamaiban, a gyermekek és a serdülők vezető haláloka továbbra is a sérülés, annak ellenére, hogy sok országban javult a biztonság, és sikerült csökkenteni a sérülések számát az elmúlt 20-30 évben.

 

Az Európai Unióban, minden évben kb. 10 ezer gyermek veszti életét véletlen baleset következtében. Ez azt jelenti, hogy az év minden napján egy teljes iskolai osztálynak megfelelő, több mint 25 gyermek halálával kell számolni. A kutatók becslése szerint, abban az esetben, ha az összes, hatásosnak ismert stratégiát egységesen végrehajtanák, a halálos sérülések mintegy 90%-a megelőzhető lenne.

 

2009. május 6-án, Strasbourgban, a Gyermekbiztonsági Cselekvési Terv (Child Safety Action Plan/CSAP) kezdeményezés keretében 24 országra vonatkozóan Gyermekbiztonsági Jelentéseket (Child Safety Report Cards) hoztak nyilvánosságra, és az ország-jelentésekhez kapcsolódóan megjelentettek egy Európai Összegzést (European Summary Report Card) is. A dokumentumok a szerint osztályozzák/pontozzák a vizsgált országokat, hogy a bizonyítottan hatásos, a gyermekek életét védő, a gyermekek sérülését megakadályozó prevenciós stratégiákat, jó gyakorlatokat milyen szinten adaptálták, ill. alkalmazzák.

 

A vizsgálat a következő sérülésfajták megelőzését célzó, országos szintű intézkedésekre/politikákra terjedt ki: közúti közlekedési balesetek (a gépjármű utasainak/vezetőinek biztonsága, a mopedet/robogót használók biztonsága, a biciklizők biztonsága, a gyalogosok védelme), vízbefúlás és más fulladásos halál, magasból lezuhanás, mérgezések, égések. A felmérés kiterjedt a gyermeksérülések megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges szakemberek létszámára, adat-infrastruktúrára és egyéb releváns kérdésekre is. Az egyes sérülésfajták szerint megállapított kategóriák mindegyikében maximálisan 5 pont volt adható.

 

A legjobban és a legrosszabbul teljesítő országok között jelentős különbség van, a sérülés okozta halálozási arányt tekintve, akár négyszeres lehet az eltérés. A véletlen sérülés okozta gyermek-halálozás aránya Lettországban, Litvániában és Észtországban bizonyult a legmagasabbnak és Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Írországban és Svédországban a legalacsonyabbnak. A gyermekbiztonsági intézkedések bevezetése alapján adott pontokat tekintve Izland, Hollandia és Svédország áll az élen, és Görögország, ill. Portugália szerezte a legkevesebb pontot.

 

A felmérésben első alkalommal részt vevő országok: Ciprus, Anglia, Finnország, Izland, Írország, Izrael, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Wales. A felmérésben ismételten részt vevő országok: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Skócia, Spanyolország és Svédország.

 

 

A mopedek/robogók a serdülők körében különösen Dél-Európában igen népszerűek, de használatuk egész Európában terjed. A különféle sérülés-fajták megelőzését szolgáló politikák közül az e járművekre vonatkozó közúti biztonsági előírások/intézkedések (pl. a robogó használatának korhatárhoz és engedélyhez kötése, sisak viselésének előírása, a gyermekutasok számának vagy életkorának meghatározása, speciális nemzeti prevenciós stratégia, információs média kampány stb.) mondhatók a leginkább elterjedtnek, elfogadottnak és végrehajtottnak a vizsgált országokban. A biztonságosságra adott pontszám és a járművekkel elszenvedett halálos balesetek gyakorisága nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a balesetek nyilvántartásában és a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyarázhatnak. - A 24 ország átlagos pontszáma 4,5, Magyarország pontszáma 4,5.

 

Az európai autótulajdonos családok számának fokozatos növekedésével a gyermekek és a serdülők egyre több időt töltenek el a gépjárművekben. A gépjárművek utasaként vagy vezetőjeként elszenvedett sérülések/halálozás megelőzésére szolgáló előírások (gyermekek biztonsági ülése, biztonsági öve, az ülés elhelyezése, újdonsült vezetőkre, ill. a traktorokra vonatkozó korlátozások, média kampány stb.) nagy része érvényben van a vizsgált országok többségében. A biztonsági pontszám és a gépjármű balesetekből eredő halálozás azonban nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyarázhatnak. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,5, Magyarország pontszáma 3,5.

 

Európa-szerte népszerűsítik a gyaloglást, mint hatékony eszközt az elhízás elleni küzdelemben, ugyanakkor a motorizáció előretörésével a környezet egyre kevésbé gyalogos-barát. A gyalogos gyermekek biztonságát fokozó előírások (a gépjárművek sebességkorlátozása, a lökhárítók megfelelő tervezése, a felelősség elbírálása stb.) nagy része érvényben van a vizsgált országok többségében. A biztonsági pontszám és a gyalogos gyermekeket érő halálos balesetek száma azonban nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyaráznak, ill. az a tény, hogy jelen felmérés során csupán a nemzeti szintű rendelkezéseket vették figyelembe, a regionális/helyi előírások meglétét nem. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,5, Magyarország pontszáma 4,0.

 

A biciklizést szintén Európa-szerte népszerűsítik, mint hatékony eszközt az elhízás elleni küzdelemben, ugyanakkor kevés ország számolhat be olyan infrastrukturális beruházásokról, melyek a környezetet a biciklisták érdekében alakították át. Sok ország rendelkezik közúti biztonsági tervekkel, melyek tartalmaznak a biciklistákra vonatkozó speciális célokat is, és sok helyen folytattak balesetmegelőzési oktatási és médiakampányokat. A biztonsági pontszám és a biciklistákat érő halálos balesetek száma azonban nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések, ill. a biciklivel közlekedők számában megfigyelhető nagy különbségek magyarázhatnak. Figyelemre méltó, hogy a bizonyítottan hatékony sisakviselés előírását, ill. betartatását illetően viszonylag kevés ország hozott intézkedéseket. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,0, Magyarország pontszáma 3,0.

 

A vízbefúlás a második helyen áll a gyermekek és a serdülők véletlen halálozásának okai között az EU-ban. A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el a vízi biztonságot érintő, bizonyítékokon alapuló, nemzeti szintű politikákat (pl. nyilvános és magán úszómedencék elkerítése, strandőrök létszáma, képesítése, mentőmellény használata stb). Számos országban regionális szinten hoztak olyan intézkedéseket, melyek fokozzák a vízi biztonságot, megelőzik a vízbefúlást. - A 24 ország átlagos pontszáma 2,0, Magyarország pontszáma 1,5.

 

A magasból lezuhanás a harmadik helyen áll a gyermekek és a serdülők véletlen halálokai között az EU-ban. A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el lezuhanás elleni védelmet fokozó nemzeti szintű politikákat (pl. játszóterek felszerelése, felszínének kiképzése, ablakok, erkélyek és lépcsők védelmi felszerelése, mobil járókák kereskedelmének betiltása stb). A lezuhanás megelőzésére vonatkozó biztonsági pontszámok és a lezuhanás miatti halálesetek aránya között nagyobb a korreláció, mint a többi baleset esetében. - A 24 ország átlagos pontszáma 2,0, Magyarország pontszáma 1,5.

 

A mérgezéseknek elsősorban a legkisebb gyermekek vannak kitéve, kiváncsiságuk és azon természetes hajlamuk miatt, hogy mindent a szájukba vesznek. Az ajánlott, bizonyítékokon alapuló, országos szintű biztonsági intézkedések (pl. gyógyszerek, tisztítószerek „gyermekbiztos” csomagolása, információs média kampányok, országos, ill. regionális mérgezési központok stb.) elfogadását tekintve a vizsgált országok legtöbbjének teljesítménye nem túl jó. A mérgezések megelőzésére vonatkozó biztonsági pontszámok és a mérgezések miatti halálesetek aránya között meglehetősen jó a korreláció, bár vannak kivételek. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,0, Magyarország pontszáma 3,5.

Az égések és forrázások a negyedik helyen állnak a gyermekek és serdülők véletlen halálokai között az EU-ban. Figyelemre méltó, hogy sok esetben a nem halálos égési baleseteknek is egész életre kiható következményei lehetnek (maradandó rokkantság, torzulás). A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el az égések és forrázások elleni védelmet fokozó nemzeti szintű politikákat (pl. a csapvíz maximális hőmérsékletének korlátozása, füst-érzékelők felszerelése, „gyermekbiztos” öngyújtók stb.). A biztonsági pontszámok és a halálesetek aránya nem feltétlenül felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyarázhatnak, ill. az a tény, hogy az egyes (pl. különböző éghajlatú) országokban nem azonos az égési/forrázási expozíció szintje. - A 24 ország átlagos pontszáma 2,5, Magyarország pontszáma 1,5.

A légutak elzáródásával, leszorításával járó balesetek igen gyakran halállal végződnek. A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el az ilyen jellegű gyermekbalesetek elleni védelmet fokozó nemzeti szintű politikákat (pl. nem biztonságos árucikkek, gyermekápolási és gyermekruházati cikkek betiltása, informatív figyelmeztető feliratok elhelyezése pl. játékokon stb.). - A 24 ország átlagos pontszáma 2,5, Magyarország pontszáma 2,0.

A felsorolt sérülésfajták megelőzését célzó intézkedések, nemzeti politikák mellett a felmérés az alábbiak vizsgálatára is kiterjedt:

1/ a gyermeksérülések prevenciójával kapcsolatos vezetés/irányítás kérdése (pl. a gyermekbiztonsági tevékenységek országos koordinációja, fókuszpont létrehozása, a kérdés nemzeti prioritásként való kezelése, balesetmegelőzési nemzeti stratégia létrehozása, pénzügyi támogatás stb.).  - A 24 ország átlagos pontszáma 2,5, Magyarország pontszáma 2,0.

2/ a gyermekbiztonságot támogató adat infrastruktúra (pl. a baleseti adatok koordinálásával, a tevékenységeket támogató jelentések készítésével megbízott szervezet működése; baleseti, halálozási adatok országos szintű hozzáférésének biztosítása; rendszeres jelentések összeállítása évente, kétévente; tanulmányok, elemzések készítése; kockázati tényezők, a társadalmi-gazdasági helyzettel való összefüggések vizsgálata stb.) - A 24 ország átlagos pontszáma 3,0, Magyarország pontszáma 4,5.

 

3/ a gyermekek biztonságával kapcsolatos tevékenységekhez, azok támogatásához szükséges kapacitás (pl. a gyermekek és serdülők baleseteinek/sérüléseinek megelőzéséhez szükséges szakemberek, kutatók; kapacitást növelő kezdeményezések; a leendő szülők, ill. a 0-4 éves gyermekek szüleinek oktatását ellátó hálózat/struktúra; a bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok terjesztését szolgáló szervezetek stb.) - A 24 ország átlagos pontszáma 4,0, Magyarország pontszáma 5,0.

 

 

A jelentések kiindulópontként szolgálhatnak az egyes országok prioritásainak meghatározásához, ill. módot adnak az előrehaladás mérésére is a gyermekek és a serdülők sérülés okozta halálozása és rokkantsága előfordulásának csökkentése érdekében. Az Európai Uniónak és az európai országoknak garantálniuk kell minden gyermek jogát a biztonsághoz. Ezt leginkább a gyermekbiztonsági cselekvési tervek kidolgozásával és végrehajtásával érhető el. Vannak európai szintű feladatok (pl. bizonyos szabványok meghatározása, előírások a játékok biztonságára vonatkozóan stb.) és vannak teendői a kormányoknak és az iparnak is.

 

 

Az országjelentések teljes szövege:

http://www.eurosafe.eu.com/csi/eurosafe2006.nsf/wwwVwContent/l3childsafetyreportcards2009.htm

További információ a CSAP kezdeményezésről: http://www.childsafetyeurope.org

.