Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi munkaerő Európában - A nyílt konzultáció eredménye
2009. december 19.
Az Európai Bizottság 2008 decemberében ún. Zöld Könyvet jelentetett meg az európai egészségügyi munkaerő helyzetéről, többek között a közös problémák európai szintű megközelítésének elősegítése céljával. A dokumentumhoz kapcsolódóan nyílt konzultáció zajlott 2008. december 10. és 2009. április 10. között, melynek során minden érdekelt - betegek, szakszervezetek, munkaadók, nemzeti kompetens hatóságok, egészségügyi szakemberek és egészségügyi menedzserek véleményét, hozzászólását várták. A konzultációra összesen 197 válasz érkezett, melyek feldolgozását követően a Bizottság nyilvánosságra hozta összegzését („Report on the open consultation on the Green Paper on the European Workforce for Health”).
A Zöld Könyv megfogalmazta az európai munkaerő helyzetét befolyásoló tényezőket és a megoldásra váró kérdéseket, továbbá több mint negyven javaslattal állt elő. A hozzászólóknak nem kellett szisztematikusan, minden témakörben kifejteni véleményüket, hanem szabadon választhattak a számukra legfontosabb kérdések közül.
Összességében, a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a Zöld Könyv világos, releváns és átfogó elemzést nyújt az EU egészségügyi munkaerő helyzetéről. Azonos volt annak megítélése is, hogy az egészségügyi munkaerő egyre növekvő hiánya központi probléma az egészségügyi rendszerek számára. E kihívás kezeléséhez átfogó megközelítés szükséges, mely túlmutat a népegészségügyi politikán, és olyan területeket is érint, mint pl. a foglalkoztatás, szociális ügyek, belső piac, oktatás, fejlesztés és kohéziós politika. A hozzászólók többsége vélte úgy, hogy valamiféle uniós szintű fellépésre szükség lenne.
Sok hozzászóló kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy mennyiségileg több, minőségileg jobb adatok álljanak rendelkezésre a döntések támogatásához, segítse elő a munkahelyi feltételek javítását, ami előfeltétele a munkaerő toborzásának és megtartásának, továbbá támogassa többek között a képzést és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi munkaerő-toborzási alapelveinek kidolgozását.
Úgy tűnik, hogy az uniós szintű fellépések közül nagy támogatást élvezne a döntés-előkészítéshez szükséges adatgyűjtés elősegítése. Az egészségügyi munkaerő áramlásának figyelemmel kísérésére nagy szükség lenne. Jelenleg csupán hiányos adatok állnak rendelkezésre a képzett egészségügyi szakemberek számáról, és hiányzik az információ arra vonatkozóan, hogy a szakemberek hova mennek, mennyi időre, visszatérnek-e vagy harmadik országba távoznak, mennyi üresedés van, és hányan nem gyakorolják hivatásukat.
A képzésre és a folyamatos szakmai továbbképzésre vonatkozóan szintén sok hozzászólás érkezett. A folyamatos szakmai fejlesztéssel, a nyelvi képzéssel és a munkába való visszatérést elősegítő képzéssel kapcsolatos fellépések tűnnek a leginkább támogatottnak.
A válaszadók jelentős része mutatott rá arra, hogy szükség lenne az egészségügyi rendszerek munkaerő-tervezésének támogatására. Az egészségügyi szükségletekre vonatkozólag több adat kellene. A probléma megoldásának egyik lehetséges módja a munkaerőhelyzet tendenciáit figyelemmel kísérő, uniós szintű obszervatórium felállítása lenne, amely lehetővé tenné az egészségügyi rendszerek számára a jövőben szükséges képességek és kompetenciák feltérképezését, és adatokkal segítené a tagállamok hatékony munkaerő-tervezését.
A munkakörülmények javítása kulcsfontosságúnak tűnik az egészségügyi szakmák vonzóvá tétele szempontjából. A munkaerő toborzását és megtartását javító, megfelelő humán erőforrás stratégia kialakítása az egyik legfontosabb kérdés az egészségügyi-ápolási szektor munkaadói számára. A stratégiába beletartozhat a meglévő munkaerő hatékonyabb felhasználása rugalmas munkavégzési lehetőségek, a szakmába való visszatérést vagy az idősebb dolgozók aktívan maradását szorgalmazó kampányok, a szakmai továbbképzés támogatása stb. révén.
Többen említették, hogy indokolt lenne megvizsgálni, hogy a nem-népegészségügyi uniós szabályozás – pl. a munkaidőt vagy a munkahelyi egészséget és biztonságot érintő szabályozás - milyen hatást gyakorol az egészségügyi munkaerő helyzetére. Néhány hozzászólás az egészségügyi dolgozók foglalkozás egészségügyi helyzetének javítására hívta fel a figyelmet. Megjegyzendő, hogy az Európai Bizottság a kórházakra és általában az egészségügyi szektorra vonatkozó, prevencióval és a legmegfelelőbb gyakorlatokkal foglalkozó útmutatón dolgozik, melynek megjelenése 2010 folyamán várható.
A foglalkoztatási helyzet összképéhez tartozik a nemek közötti egyensúly hiánya is, ami leginkább az ápolói szakmában jelentkezik, de megfigyelhető az orvosi hivatást választók körében is (néhány tagállamban az orvosegyetemre jelentkezők több mint 50%-a nő). Sok válaszadó szerint ez a helyzet is kezelést igényel.
A hozzászólásokban felmerült a szűréssel, egészség-fejlesztéssel, prevencióval kapcsolatos kapacitások növelésének az igénye, e szolgáltatások ugyanis képesek lehetnek az egészségi állapot javítására, és ezáltal az akut ellátás bizonyos fokú tehermentesítésére. A válaszadók különféle véleményeknek adtak hangot az egészségügyi munkaerő hatékony felhasználását illetően. Vannak, akik felhívták a figyelmet arra, hogy kockázatokkal jár, ha a feladatok egy részét a kevésbé képzett dolgozókra hárítják át költségvetési megtakarítás céljából. Mások a szerepek kiterjesztésében látják a megoldást, azaz az egészségügyi személyzet képzésében, készségeinek fejlesztésében.
Sok hozzászóló szeretné biztosítva látni, hogy a fejlődő országok egészségügyi rendszere nem sérül az értékes egészségügyi szakemberek tömeges migrációja következtében, és olyan intézkedések születnek, amelyek a szakembereket arra ösztönzik, hogy az Európában szerzett ismereteket és tapasztalatokat saját hazájukba visszatérve kamatoztassák. A válaszadók egy része támogatja a WHO nemzetközi munkaerő toborzással foglalkozó gyakorlati kódexének a kidolgozását, és megoszlanak a vélemények arról, hogy az EU-nak szüksége van-e saját kódexre.
Több válaszadó hangsúlyozta annak szükségességét, hogy több információ álljon rendelkezésre az Európai Unión belül vándorló egészségügyi munkaerőről. Megbízható és naprakész adatokra lenne szükség anélkül, hogy ezek megszerzése miatt az egészségügyi rendszerekre túlzott bürokratikus teher hárulna. Érdemes megjegyezni, hogy a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv végrehajtásával foglalkozó bizottsági jelentés kiadása 2012-ben esedékes.
A Zöld Könyv megfogalmazta az európai munkaerő helyzetét befolyásoló tényezőket és a megoldásra váró kérdéseket, továbbá több mint negyven javaslattal állt elő. A hozzászólóknak nem kellett szisztematikusan, minden témakörben kifejteni véleményüket, hanem szabadon választhattak a számukra legfontosabb kérdések közül.
Összességében, a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a Zöld Könyv világos, releváns és átfogó elemzést nyújt az EU egészségügyi munkaerő helyzetéről. Azonos volt annak megítélése is, hogy az egészségügyi munkaerő egyre növekvő hiánya központi probléma az egészségügyi rendszerek számára. E kihívás kezeléséhez átfogó megközelítés szükséges, mely túlmutat a népegészségügyi politikán, és olyan területeket is érint, mint pl. a foglalkoztatás, szociális ügyek, belső piac, oktatás, fejlesztés és kohéziós politika. A hozzászólók többsége vélte úgy, hogy valamiféle uniós szintű fellépésre szükség lenne.
Sok hozzászóló kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy mennyiségileg több, minőségileg jobb adatok álljanak rendelkezésre a döntések támogatásához, segítse elő a munkahelyi feltételek javítását, ami előfeltétele a munkaerő toborzásának és megtartásának, továbbá támogassa többek között a képzést és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi munkaerő-toborzási alapelveinek kidolgozását.
Úgy tűnik, hogy az uniós szintű fellépések közül nagy támogatást élvezne a döntés-előkészítéshez szükséges adatgyűjtés elősegítése. Az egészségügyi munkaerő áramlásának figyelemmel kísérésére nagy szükség lenne. Jelenleg csupán hiányos adatok állnak rendelkezésre a képzett egészségügyi szakemberek számáról, és hiányzik az információ arra vonatkozóan, hogy a szakemberek hova mennek, mennyi időre, visszatérnek-e vagy harmadik országba távoznak, mennyi üresedés van, és hányan nem gyakorolják hivatásukat.
A képzésre és a folyamatos szakmai továbbképzésre vonatkozóan szintén sok hozzászólás érkezett. A folyamatos szakmai fejlesztéssel, a nyelvi képzéssel és a munkába való visszatérést elősegítő képzéssel kapcsolatos fellépések tűnnek a leginkább támogatottnak.
A válaszadók jelentős része mutatott rá arra, hogy szükség lenne az egészségügyi rendszerek munkaerő-tervezésének támogatására. Az egészségügyi szükségletekre vonatkozólag több adat kellene. A probléma megoldásának egyik lehetséges módja a munkaerőhelyzet tendenciáit figyelemmel kísérő, uniós szintű obszervatórium felállítása lenne, amely lehetővé tenné az egészségügyi rendszerek számára a jövőben szükséges képességek és kompetenciák feltérképezését, és adatokkal segítené a tagállamok hatékony munkaerő-tervezését.
A munkakörülmények javítása kulcsfontosságúnak tűnik az egészségügyi szakmák vonzóvá tétele szempontjából. A munkaerő toborzását és megtartását javító, megfelelő humán erőforrás stratégia kialakítása az egyik legfontosabb kérdés az egészségügyi-ápolási szektor munkaadói számára. A stratégiába beletartozhat a meglévő munkaerő hatékonyabb felhasználása rugalmas munkavégzési lehetőségek, a szakmába való visszatérést vagy az idősebb dolgozók aktívan maradását szorgalmazó kampányok, a szakmai továbbképzés támogatása stb. révén.
Többen említették, hogy indokolt lenne megvizsgálni, hogy a nem-népegészségügyi uniós szabályozás – pl. a munkaidőt vagy a munkahelyi egészséget és biztonságot érintő szabályozás - milyen hatást gyakorol az egészségügyi munkaerő helyzetére. Néhány hozzászólás az egészségügyi dolgozók foglalkozás egészségügyi helyzetének javítására hívta fel a figyelmet. Megjegyzendő, hogy az Európai Bizottság a kórházakra és általában az egészségügyi szektorra vonatkozó, prevencióval és a legmegfelelőbb gyakorlatokkal foglalkozó útmutatón dolgozik, melynek megjelenése 2010 folyamán várható.
A foglalkoztatási helyzet összképéhez tartozik a nemek közötti egyensúly hiánya is, ami leginkább az ápolói szakmában jelentkezik, de megfigyelhető az orvosi hivatást választók körében is (néhány tagállamban az orvosegyetemre jelentkezők több mint 50%-a nő). Sok válaszadó szerint ez a helyzet is kezelést igényel.
A hozzászólásokban felmerült a szűréssel, egészség-fejlesztéssel, prevencióval kapcsolatos kapacitások növelésének az igénye, e szolgáltatások ugyanis képesek lehetnek az egészségi állapot javítására, és ezáltal az akut ellátás bizonyos fokú tehermentesítésére. A válaszadók különféle véleményeknek adtak hangot az egészségügyi munkaerő hatékony felhasználását illetően. Vannak, akik felhívták a figyelmet arra, hogy kockázatokkal jár, ha a feladatok egy részét a kevésbé képzett dolgozókra hárítják át költségvetési megtakarítás céljából. Mások a szerepek kiterjesztésében látják a megoldást, azaz az egészségügyi személyzet képzésében, készségeinek fejlesztésében.
Sok hozzászóló szeretné biztosítva látni, hogy a fejlődő országok egészségügyi rendszere nem sérül az értékes egészségügyi szakemberek tömeges migrációja következtében, és olyan intézkedések születnek, amelyek a szakembereket arra ösztönzik, hogy az Európában szerzett ismereteket és tapasztalatokat saját hazájukba visszatérve kamatoztassák. A válaszadók egy része támogatja a WHO nemzetközi munkaerő toborzással foglalkozó gyakorlati kódexének a kidolgozását, és megoszlanak a vélemények arról, hogy az EU-nak szüksége van-e saját kódexre.
Több válaszadó hangsúlyozta annak szükségességét, hogy több információ álljon rendelkezésre az Európai Unión belül vándorló egészségügyi munkaerőről. Megbízható és naprakész adatokra lenne szükség anélkül, hogy ezek megszerzése miatt az egészségügyi rendszerekre túlzott bürokratikus teher hárulna. Érdemes megjegyezni, hogy a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv végrehajtásával foglalkozó bizottsági jelentés kiadása 2012-ben esedékes.
A Bizottság reflektálni fog e nyílt konzultáció eredményeire, megvizsgálva, hogy az Európai Unió milyen módon tudna hozzájárulni az európai egészségügyi munkaerő-helyzet kihívásainak kezeléséhez. A Bizottság jövőbeni „EU 2020” stratégiáról szóló konzultációs dokumentuma elismeri, hogy az egészségügy, ill. az egészségügyi ellátás fontos szerepet játszik újfajta állások/munkahelyek létrehozásában. Emellett a következő, José Manuel Barroso elnök vezette Bizottság politikai útmutatója úgy tekint a gyermekek és idősek ellátását is magában foglaló egészségügyi és szociális szektorra, mint sok ezer új munkahely megteremtőjére és a gazdasági fellendüléshez vezető egyik útra.
További információ, a jelentés teljes szövege, ill. a konzultációra beérkezett válaszok a DG SANCO honlapján megtalálhatók: http://ec.europa.eu/health/ph_systems/oc_workforce_en.htm
Link küldés
Cikk nyomtatás
