Az alkoholos italok megfizethetősége, a fogyasztás és az ártalmak között fennálló összefüggések jobb megértése érdekében a RAND Europe független, non-profit kutató szervezet felmérést végzett a közelmúltban az Európai Bizottság részére. A felmérés eredményeit tanulmányban foglalták össze „The affordability of alcoholic beverages in the European Union - Understanding the link between alcohol affordability, consumption and harms” címmel.

A tanulmány által vizsgált kérdések:

·   Az alkoholos italok megfizethetősége, a fogyasztás és az alkohol okozta ártalmak között fennálló összefüggések

·   Az alkohol árában - az egyes tagállamok eltérő adóztatása, ill. a verseny miatt - észlelhető különbségek hatása

·   Az alkohol megfizethetőségét befolyásoló politikai eszközök, az érvényben lévő alkohol-árképzési politikák áttekintése az Európai Unióban.

 

A tanulmány legfontosabb megállapításai:

·   Egész Európában megnőtt az érdeklődés az alkohol okozta ártalmak csökkentésének lehetőségei iránt

·   1996 óta a legtöbb alkoholos ital jövedéki adójának tényleges értéke csökkent az EU tagállamok többségében (kivételként az Egyesült Királyság és Olaszország említhető, mivel az előbbi helyen a sör és a bor, az utóbbi helyen a sör jövedéki adójának reálértéke növekedett). Ugyancsak csökkent az EU-ban az alkoholos italok minimum jövedékiadó-mértékének tényleges értéke 1992 óta, mivel nem igazították az inflációhoz.

·   Európa-szerte megfigyelhető az alkoholfogyasztás eltolódása az off-trade (a vásárlás helyszínén kívüli) fogyasztás irányába, az on-trade (a vásárlás helyszínén történő) fogyasztáshoz képest alacsonyabb árak miatt

·   Az alkoholos italok megfizethetőbbek lettek a legtöbb EU tagállamban az 1990-es évek közepétől. Némelyik tagállamban akár 50%-kal nőtt a megfizethetőség. A jelenség oka elsősorban a jövedelmek növekedése.

·   Az alkohol megfizethetősége és az alkoholfogyasztás között pozitív kapcsolat figyelhető meg Európában, azaz a megfizethetőség növeli az alkoholfogyasztást.

·   Ugyancsak pozitív, statisztikailag szignifikáns kapcsolat van az alkoholfogyasztás és az alkohol okozta ártalom három indikátora, a közlekedési balesetek miatt bekövetkező sérülések, ill. halálozás és a májcirrhosis között. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás 1%-os emelkedése 0,85%-kal növelte a halálos közlekedési balesetek számát, 0,61%-kal a közlekedési sérülések számát és 0,37%-kal a májcirrhosis előfordulását ugyanabban az évben. Az összefüggések alátámasztják azt a feltételezést, hogy az alkohol árképzését illető politika hatékonyan befolyásolhatja a káros és veszélyes alkoholfogyasztást Európában.

·   A határokon átnyúló, személyes felhasználás céljára történő alkoholvásárlás negatív hatást gyakorol az importáló országra. A másik országban történő alkoholvásárlást a jelentős adó- és árkülönbségek valamint a személyes felhasználásra szánt alkohol importellenőrzésének a csökkenése ösztönzi. A határokon átnyúló vásárlás egyrészt fokozhatja az alkoholfogyasztást és az alkohol okozta ártalmakat, másrészt csökkenti az importáló ország adóbevételeit. A jelenséget az Egyesült Királyság/Franciaország, Finnország/Észtország és Svédország/Dánia/Németország viszonylatában, a tengeri határokra vonatkozóan vizsgálták.

·   Annak ellenére, hogy az alkohol árképzési politika alkalmas az alkohol okozta ártalmak mérséklésére, nem mindig használják fel népegészségügyi célokra. Az alkoholos termékek megadóztatása általában pénzügyi és nem népegészségügyi célokat szolgál, az alkohol minimális árának meghatározása szintén szokatlan a régióban. A különféle promóciós akciók szabályozása és kezelése nagyon eltérő az EU tagállamokban.

·   A jelenlegi alkohol árképzési politika megváltoztatása csökkenteni tudná az alkohol okozta ártalmakat. Ennek érdekében EU szinten és tagállami szinten egyaránt hozhatók intézkedések (az alkohol jövedéki adójának növelése, a személyes import szigorúbb korlátozása, a promóciós akciók ellenőrzése), azonban a megvalósítás lehetőségei a különböző szinteken és a különféle intézkedések esetében – többek között az egységes piac prioritásai és a konszenzusra való törekvés miatt - nem azonosak.  

·   A káros és veszélyes alkoholfogyasztás több-tényezős probléma, melynek megoldása is összetett. Az alkohol árának/megfizethetőségének kérdése a legtöbb ország alkohol stratégiájának csupán egyik és nem egyetlen eleme. További hatékony beavatkozási lehetőségek: pl. az alkoholt árusító helyek számának csökkentése, a legális alkoholfogyasztás alsó korhatárának emelése, az alkoholfogyasztást követő járművezetés megakadályozása stb.

 

 

A tanulmány teljes szövege az alábbi weboldalon olvasható:

http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/alcohol/documents/alcohol_rand_en.pdf

 

 

.