PHARE

A PHARE-program az egyik fő előcsatlakozási eszköz volt, amelyet az Európai Közösség 1990-től működtetett, s az Európai Unió tagságára pályázó közép- és kelet-európai államok csatlakozását volt hivatott anyagi támogatásokkal előkészíteni. Első két kedvezményezettje a demokratikus átalakulásban élen járó Lengyelország és Magyarország volt, s ez az 1989-ben aláírt "Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy" egyezmény címéből is kitűnik. A támogatottak köre fokozatosan bővült, a továbbiakban Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország (utóbbinak a tagságát politikai okokból több mint öt évre felfüggesztették) is részesült a támogatásokból.

Magyarország 1990-96 között összesen 684 millió ECU segélyt kapott a PHARE-pénzekből, az 1999-ig terjedő hároméves időszakra további mintegy 410 millió eurót. 2000-től viszont éves részesedése jelentősen emelkedett: 2002-ben mintegy 120 millió eurót hagyott jóvá Brüsszel. 2003-ban - a 2004-es belépés miatt utolsó pénzügyi megállapodásban - az Európai Unió és Magyarország 101,7 millió euró PHARE-támogatást írt alá, ebből 18,2 millió eurót intézményfejlesztésre, 22,5 millió eurót a közösségi joganyag átvételének támogatására és 61 millió eurót gazdasági és szociális kohéziót elősegítő fejlesztésekre fordítanak. A PHARE-támogatásokat a magyar kormány 66,4 millió euró hazai finanszírozással egészítette ki.

1997-től a demokratikus intézményrendszer és közigazgatás kiépítése mellett a vállalkozásfejlesztési és infrastrukturális befektetések pénzügyi támogatása vált a PHARE-program prioritásává: a források 30 százalékát fordították az intézményi és közigazgatási reformok támogatására és 70 százalékát a befektetések segítésére.

A PHARE-ra is, mint a másik két előcsatlakozási programra, az ISPA-ra és a SAPARD-ra érvényes: csak addig járt a kedvezményezett országnak, ameddig az tagjelölt volt. Az Európai Unióba történt belépés után az újonnan csatlakozott országok más forrásokból - pl. a strukturális és kohéziós alapokból - kapnak felzárkózási segítséget.

.