Egészségügyi Minisztérium

Egészségügyi Minisztérium



Keresés
 
Részletes kereső




 
Nemzeti Egészségügyi Tanács
 
Válságkalauz

www.euvonal.hu

www.emagyarorszag.hu
EU ÉS EGÉSZSÉGÜGY >> EU integráció

Egészségügyi Minisztérium

Az Európai Unió Egészségügyi Stratégiája
2008. július 09.
 
A Foglalkoztatási-, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2008. június 10-i, az egészségügyi miniszterek részvételével zajló ülésén elfogadásra került az Európai Unió Egészségügyi Stratégiája végrehajtási mechanizmusával foglalkozó, a tagállamok közötti megerősített együttműködésről szóló Tanácsi Következtetés. A dokumentum – a tagállamok közötti strukturált együttműködés mechanizmusának meghatározásán túl - felhívja a Bizottságot, hogy készítse elő a Fehér Könyv alapján azon háttérdokumentumokat, melyek lehetővé teszik a kiemelten kezelt területek és a közeljövő cselekvéseinek meghatározását.
 
Előzmények
 
Az Európai Bizottság 2007. október 23-án Fehér Könyvet bocsátott ki „Együtt az egészségért: Stratégiai Megközelítés az EU számára 2008-2013” címmel. 
 
Az Európai Unió Egészségügyi Stratégiája világossá teszi, hogy az egészség-egészségügy európai dimenziója fontossá vált. Az unió polgárai – egyben a munkaerőpiac aktív szereplői – egészségi állapotának javítása, magas szintű egészségének biztosítása, a tagállami ellátórendszerek szolgáltatásai színvonalának közelítése az egységes belső piac feltételei között új értelmezést nyert.
 
Mindezen tényezők bonyolult gazdasági-társadalmi összefüggés-rendszerében szükséges megvalósítani, fenntartani a Tagállamoknak az egészségügyi ellátórendszerekkel szemben megfogalmazott közös értékeket és alapelveket: univerzalitás, a minőségi ellátáshoz történő  hozzáférés, egyenlőség és szolidaritás.
 
A Fehér Könyv négy alapelvet fogalmaz meg a közösségi cselekvés számára. Az első alapelv értelmében a stratégia az egyes egészségügyi rendszerek közös értékei és alapelvei mentén kell, hogy megfogalmazódjon. A második alapelv központjában az egészség, mint a gazdasági termelékenység és prosperitás letéteményese jelenik meg. A harmadik alapelv kiemeli az egészség minden politikában megközelítés további érvényesítésének fontosságát, míg a negyedik alapelv az Unió globális szerepének erősítését tűzi ki célul. 
 
A dokumentum az elkövetkező évekre három stratégiai célkitűzést fogalmaz meg a főbb kihívásoknak való megfelelés érdekében. Az első stratégiai célkitűzés az idősödő társadalmakban a népesség egészségi állapotának javítását fogalmazza meg, fokozott figyelmet fordítva az intézkedések hatékonyságára és hatásosságára a fenntarthatóság érdekében. A második stratégiai célkitűzés az állampolgárok egészségére veszélyt jelentő tényezőktől való védelmével foglalkozik, beleértve a járványok, a bioterrorizmus, a klímaváltozás egészségügyi hatásai, a sérülések és munkahelyi balesetek, az élelmiszerbiztonság és a fogyasztóvédelem, a betegek biztonsága területén teendő intézkedéseket, kiemelve a surveillance és a válaszadás mechanizmusainak erősítésére vonatkozó lépések jelentőségét. A harmadik célkitűzés a dinamikus egészségügyi rendszerek és technológiák támogatását jelöli meg, mint az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságához hozzájáruló egyik fő potenciált.