1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?
Aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a 62. életévét betöltötte és legalább húsz év szolgálati időt szerzett, valamint az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig 10 év szolgálati időt szerzett.

Mi minősül szolgálati időnek?
A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat jogszabály határozza meg.

Mi a szerepe a szolgálati időnek?
-A baleseti nyugellátások kivételével feltétele a nyugdíj-jogosultságnak az előírt minimális szolgálati idő megszerzése.
-A szolgálati idő hossza befolyásolja a nyugdíj összegét.

Ki kaphat öregségi résznyugdíjat?
Az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább 15 év szolgálati időt szerez (szerzett).
Megállapítható az öregségi résznyugdíj annak is, aki 1990. december 31-ét követően, de 1993. július 1-jét megelőzően betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt (nő az 55., férfi a 60. életévét) és eddig az időpontig legalább tíz év szolgálati időt szerzett.

Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?
Az elismert szolgálati idő hosszától és az ellátási alapot képező havi átlagkeresettől.

Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj összegét?
Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló, naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkentett kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni.

Megállapítható-e az öregségi nyugdíj a munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt?
Megállapítható attól a naptól, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek.

Ki szerezhet 2005. január 1-je előtt korkedvezményre jogosultságot?
Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas - jogszabályban meghatározott - munkakörben, meghatározott időn át dolgozott, az korkedvezményben részesül a 2000. december 31-én hatályos rendelkezések szerint.

Melyek a korkedvezményre jogosultság feltételei?
Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

Hogyan lehet a nyugellátás iránti igényt érvényesíteni?
A nyugellátást írásban kell igényelni. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerveinél, az igénylő lakóhelyétől függően a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél kell érvényesíteni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.
A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, illetőleg a MÁV Rt Nyugdíjigazgatóságánál, a GYESEV Rt-nél érvényesíthetik igényüket.

1998. január 1-től érvényes öregségi nyugdíjkorhatár

Az 1938. január 1. előtt született férfiak öregségi nyugdíjkorhatára a 60., az 1938-ban születetteké a 61. betöltött életév.

Az 1939. után született férfiak esetében a nyugdíjkorhatár egységesen 62. életév.