Van-e közös európai szociálpolitika?
Nincs, ugyanakkor az EU tagállamai szolidáris társadalmak, amelyek fontosnak tartják a tagállamokban élő személyek szociális jólétét és biztonságát, és ennek elérése érdekében mindent megtesznek.

Változik-e a magyar nyugdíjrendszer a csatlakozás miatt?
Nem, minden tagország a saját nyugdíjrendszerét szabályozza.

Változik-e a nyugdíjak összege a csatlakozás miatt?
Nem, a nyugdíjemelés is nemzeti szabályozási hatáskör. A nyugdíjemelést azonban biztosítani kell a más tagállamba folyósított nyugdíjak után is.

Adóköteles lesz-e a nyugdíj a csatlakozás miatt?
Nem, az adózási szabályokról továbbra is a magyar Országgyűlés dönt, a kettős adóztatás elkerüléséről az egyes országok kétoldalú egyezményeket köthetnek.

Változik-e annak a személynek a helyzete, aki csak magyar biztosítási időt szerzett?
Nem, a nyugdíj-megállapítás változatlan módon történik.

Változik-e a magyar szociális ellátórendszer a csatlakozás miatt?
Nem, a szociális ellátás nemzeti hatáskörben marad.

Milyen lehetőségei vannak az EU-nak a szociális védelem területén?
Az EU az utóbbi években bevezette a nyitott koordináció alkalmazását egyes szociális védelmi területeken. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok közös stratégiai célokat határoznak meg, és rendszeresen jelentéseket készítenek e célok megvalósításáról az egyes tagállamokban. A legjobb gyakorlatokat megismerik, közkinccsé teszik. A nyitott koordináció módszerét alkalmazzák jelenleg a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint a nyugdíjak területén. A nyitott koordináció nem jelent harmonizációt!

A nyugdíjasok hol jogosultak egészségügyi ellátásra?
A nyugdíjasok abban az országban jogosultak egészségügyi ellátásra, ahol lakóhelyük van, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szereztek. A lakóhelytől eltérő országban történő tartózkodás alatt sürgősségi ellátás jár.

Magyar nyugdíjasként lehetőségünk van arra, hogy áttelepüljünk valamely EU-tagállamba, ha az ehhez szükséges anyagi feltételekkel rendelkezünk. Ebben az esetben a külföldi egészségügyi ellátás költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes engedély alapján. Az ellátások teljes köre igénybe vehető, nemcsak a sürgősségi ellátások. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges sürgősségi ellátásokat valamely másik tagállamban igénybe vegyen.

A nyugdíj szempontjából változik-e annak a személynek a helyzete, aki több országban szerzett biztosítási időt?
Igen, a biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok eléréséhez, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden ország az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg.

Hogyan változik a minimum-nyugdíj összege a csatlakozást követően?
A nyugdíjminimum színvonalára nincsenek külön EU-s előírások. Változást annak a személynek jelenthet a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat. Amennyiben az EU koordinációs szabályainak alkalmazásával számított és az egyes országokból folyósított nyugdíjösszeg összesen nem éri el a lakóhely szerinti országban irányadó minimumnyugdíjat, bár az érintett személy a szolgálati ideje alapján egyébként jogosult lenne a minimumellátásra, a folyósított nyugdíjösszeget erre a minimumra kell a lakóhely szerinti országnak kiegészítenie. Ez mindegyik EU tagállamban alkalmazandó szabály.

Ha a nyugdíjas más EU tagországba költözik, kapja-e nyugdíját változatlanul?
Igen, a megszerzett nyugdíjat abba a tagországba kell folyósítani, ahol a nyugdíjas él.

Mit kell tenni annak a személynek, aki több országban szerzett jogosultságot?
Minden esetben a lakóhelye szerinti illetékes intézményhez kell fordulnia, Magyarországon a nyugdíj esetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz. Az illetékes intézményen keresztül, az EU egységes nyomtatványainak kitöltésével kérvényezhető az összes EU tagországban szerzett jogosultság érvényesítése. Ezek a nyomtatványok a csatlakozás idejére magyarul is rendelkezésre állnak.

Milyen pénznemben történik a nyugdíjak folyósítása?
A nyugellátások folyósítása a tagállamok hivatalos pénznemében történik. Az Euro bevezetése természetesen egyszerűsíti az ellátások folyósítását is. Az Euro-zónához nem csatlakozott országok szintén a saját nemzeti pénznemükben állapítják meg és folyósítják a nyugellátásokat. Magyarország is mindaddig forintban megállapított ellátásokat fog nyújtani Magyarországon mind a magyar, mind pedig más EU tagállamok állampolgárainak, amíg az Euro övezet tagjaivá nem válunk. A más tagországba folyósított nyugdíjakat ennek megfelelően az adott ország pénznemében fizetik ki.

Milyen feltételekkel költözhetnek a nyugdíjasok más EU tagállamba?
A nyugellátások EU-n belüli korlátlan exportja elvének érvényesülése nem jelenti a nyugdíjasok korlátlan letelepedésének lehetőségét. Ha a nyugdíjasok három hónapnál hosszabb ideig más tagállamban kívánnak tartózkodni, igazolniuk kell, hogy olyan összegű ellátással, illetve egyéb jövedelemmel rendelkeznek, amely biztosítja, hogy nem szorulnak a lakóhelyéül választott másik EU tagállam szociális ellátásaira.

Magyar nyugdíjas más EU tagállamban végezhet-e járulékfizetési kötelezettséggel járó kereső tevékenységet?
Természetesen igen, de ennek feltételeit a tagállamok jogszabályai határozzák meg. Ha valaki nyugdíjasként a csatlakozás után más tagállamban szeretne munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként munkát végezni, akkor az adott tagállam nemzeti szabályozása irányadó. Nincs kizárva, hogy újabb szolgálati idő szerzésével a másik országban is nyugellátásra válhat jogosulttá az érintett személy.

A hatályban lévő szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények alapján folyósított nyugellátások újraszámításra kerülnek-e a csatlakozást követően a koordinációs szabályok alapján?
Igen, ha a koordinációs szabályok alapján kedvezőbb nyugdíj várható, akkor ezt a számítást minden esetben el kell végezni. Az újonnan kötött osztrák, német és svájci szociális biztonsági egyezményeink az EU koordinációs szabályoknak megfelelnek, ezért azok esetében újraszámításra általában nem kerül majd sor. A szintén taggá váló, volt szocialista országokkal kötött szociálpolitikai egyezményeink esetében azonban - amennyiben azok eltérő elvet követnek - azt kell megvizsgálni, hogy az egyezmény vagy a koordinációs rendelet alapján számított ellátás-e a kedvezőbb.

A különböző nyugdíjrendszerekben alkalmazott nyugdíjkorhatárok milyen következménnyel járnak?
Tekintettel arra, hogy az EU tagállamok nyugdíjrendszereiben alkalmazott nyugdíjkorhatárok nem egységesek, a tagállamokban történő nyugdíjba vonulás lehetősége eltérő időpontokban nyílhat meg. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy pl. 5 különböző tagállamban előfordulhat, hogy 5 eltérő időpontban nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ugyanis mindegyik országban az ott érvényes nyugdíjkorhatárt kell alkalmazni.

Rokkantsági nyugdíjra jogosultság esetén az állapotváltozás hogyan érinti a más tagállamból folyósított ellátást?
A rokkantsági nyugdíj jogosultsági szabályainak meghatározása, így a rokkantság szükséges mértékének, illetve az orvosi felülvizsgálat rendszerességének meghatározása is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállami jogszabályok eltérő rokkantsági mértéket határoznak meg, amely azzal járhat, hogy a rokkantsági ellátás folyósításának ideje alatt bekövetkezett állapotjavulás eredményeként valamely tagállamban megszűnik a jogosultság és így csökken a folyósított ellátás teljes összege. Az állapotváltozás megállapításához szükséges orvosi vizsgálat elvégzésére a lakóhely szerinti országban illetékes orvos/intézmény jogosult, ha a két tagállam között erre irányuló kétoldalú megállapodást kötöttek. Ennek hiányában előfordulhat olyan eset is - ha az érintett személy egészségi állapota azt lehetővé teszi -, hogy a folyósítás helye szerinti országban illetékes orvost/intézményt kell felkeresni a vizsgálat elvégzése céljából. Ebben az esetben is a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási szervek segítségét lehet kérni.

A nyugdíj összegétől függő szociális ellátásokra jogosultság megszűnik-e a csatlakozást követően, ha a több országból folyósított nyugdíjak összege meghaladja a jogosultsági összeghatárt?
Természetesen igen, hiszen ettől az időponttól a megváltozott jövedelmi helyzetet kell figyelembe venni.