2005. március 31.- MTI hír alapján

A legtöbb kullancs április-júniusban és szeptemberben fordul elő - közölte az Országos Epidemiológiai Központ szaktanácsadó főorvosa csütörtökön az MTI-vel.
 
A kullancsok elterjedése, előfordulási gyakorisága és életképessége környezeti tényezőkkel, a domborzattal és az azt borító növényzettel, az ott élő állatfajokkal, valamint a terület meteorológiai viszonyaival, a talaj hőmérsékletével és nedvességtartalmával függ össze - olvasható Erdős Gyulának az MTI számára elküldött tájékoztatójában. "A kullancs elszaporodásának kedvez a csapadékos idő" - teszi hozzá a szakértő.
 
A tájékoztató szerint a kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. Legfeljebb másfél méter magasságban bokrokon, fűszálakon megkapaszkodva várja a táplálkozási alkalmat. Az emberre akaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik, és csak néhány óra múlva kezd vért szívni - közölte a szakértő.

A kullancs azért veszélyes, mert kórokozókat terjeszthet a vadon élő állatokról az emberre, hazánkban a vírus eredetű kullancs-encephalitist, és a baktérium által okozott Lyme-kórt.

A közlemény szerint a kullancs-encephalitis természeti gócai az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország természeti gócaival vannak összefüggésben. Ezeken a helyeken legfeljebb minden ezredik kullancs hordoz megbetegítő vírust, az ország más területein pedig öt-tízezer közül csak egyben található kórokozó.

Az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetik az adatokat, amelyből kitűnik, hogy 1977 és 1997 között évente átlagosan kétszáznegyven, 1998-tól azonban - elsősorban a védőoltások elterjedése miatt - évente "csak" negyvenhat-nyolcvannégy megbetegedés fordul elő.

A megbetegedések ötven százaléka júniusban, júliusban jelentkezett. A másik kullancs által hordozott betegség a Lyme-kór, melyet a központ 1998 óta regisztrál. Az adatok alapján 1998 és 2003 között évente 900-1200 igazolt eset fordult elő - tájékoztatott a főorvos.

A megelőzés módja lehet a "rovarriasztó szerek használata, a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, a kullancs-encephalitis ellen pedig védőoltás is rendelkezésre áll."

A kullancs mielőbbi eltávolítása azért fontos, mert az állat a vérszívást követően körülbelül négy-hat óra múlva juttatja kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe.  A főorvos azt tanácsolja, hogy a "kerti munka után vagy természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan a hajlatokat és a deréktájat, ahova a kullancsok előszeretettel befúrják magukat". A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető "Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál" segítségével az eltávolítás könnyebb - teszi hozzá.

Kullancsveszélynek leginkább azok a középkorú férfiak vannak kitéve, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak az állatokkal, ilyenek lehetnek például a vadászok, az erdészek, a favágók.

A kullancsról és az általa terjesztett betegségekről további információ az Országos Epidemiológiai Központ honlapján itt olvasható.