Dr. Pados Gyula
Fővárosi Szent Imre Kórház IV. Belosztály
Önálló Lipid Részleg

A szív- és érrendszeri betegségek elsőrendű rizikófaktorának sokáig a "nagy hármast", a magas vérzsírszintet, a hypertoniát és a dohányzást tekintették. Az utóbbi években egyre növekvő arányú elterjedtsége miatt ide sorolták a WHO által a legsúlyosabb tíz betegség közé sorolt elhízást is, valamint a diabetes mellitust, mely bizonyos vizsgálatok szerint egy lezajlott infarktus kockázatával egyenlő veszélyeztetettséget jelent.

A Szent Imre Kórházban 1520, orvosi értelemben elhízott (BMI>30) beteg adatait feldolgozva azt találtuk, hogy közöttük a hypertonia előfordulása 64,5 % volt (a lakosságban ez kb. 25%), a diabetes előfordulása 15%, a csökkent glukóz toleranciáé 28,5%, tehát az elhízott betegek 44%-ának valamilyen stádiumú glukóz intoleranciája is volt. Az elhízottak 51%-nak magas a koleszterin, 47%-nak emelkedett triglyceridszintje (>1,7 mmol/l) volt és 27,5%-uknak a védőfaktor HDL-Ch szintje alacsony. Az elhízottak közül minden harmadiknak, a betegek 32%-nak metabolikus szindromája volt, mely az elhízás, hypertonia, dyslipidaemia és glukóz intolerancia együttes előfordulását jelenti.

Régen ismert dolog, hogy a telített zsírsavfogyasztás és a szívkoszorúér betegségek között egyenes összefüggés van. Az ún. Seven Countries Study-ban kimutatták, hogy a mediterrán országokban és Japánban észlelt alacsony telített zsírfogyasztás mellett 2-3-szor kevesebb szív- és érrendszeri betegség fordul elő, mint Hollandiában, az USA-ban és Finnországban, ahol a telített zsírfogyasztás megközelíti az összenergiabevitel 20%-át. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogyha a zsírfogyasztást és a telített zsírfogyasztást csökkentjük, akkor az kedvező hatással lesz a szív- és érrendszeri betegségekre. Az Egyesült Államokban 1968 és 78 között tíz év alatt 28%-kal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek száma, miközben a vajfogyasztás 31,9, a tojásfogyasztás 12,6, az állati zsiradékfogyasztás 56,7%-kal csökkent, még a növényi zsiradékfogyasztás 44,1%-kal, a halfogyasztás pedig 22%-kal emelkedett. Az Egyesült Államokban ez a kedvező tendencia továbbra is megmaradt, a szívhalálozás 1963 és 1991 között 54%-kal csökkent.

A következőkben azt foglalnánk össze, hogy az elhízás, a diabetes, a dyslipidaemia és a hypertonia esetében a táplálkozás megváltoztatásával hogyan lehet megelőzni és befolyásolni a szív- és érrendszeri betegségeket, szükség esetén kezelni azokat.

Az elhízás vonatkozásában megemlítendő, hogy a magyarországi átlagos energiabevitel férfiaknál 3250, nőknél 2400 kilokalória amely legalább 500 kalóriával több a szükségletnél. A zsírbevitel az összenergiabevitel 42%-a, melyet 30% arányban fogadhatnánk el. Így nem csoda, hogy a túlsúly és az elhízás hazánkban is népbetegséggé vált, együttes arányuk a felnőtt lakosságnak kb. 60%-ára tehető. A kialakult elhízásban a diétás kezelés lényege egy hosszú távú fogyókúra, melynek során férfiaknál 1500, nőknél 1200 kilokalóriás étrendet alkalmazunk, mely egyénre vonatkozóan az energiaszükségletnél 500 kilokalóriával kevesebb bevitelt jelent. A diéta lényege a zsír- és szénhidrátszegény fehérje és rostdús étrend. Az elhízás szövődményes eseteiben a fogyókúra megkezdésére intézeti 500 kcal-ás diéta is szóba jön, melyet azonban 7-10 napnál tovább nem érdemes tartani, mert az alacsony kalóriabevitel hatására a szervezet védekezni kezd, 7-10 nap után lelassítja az alapanyagcserét és utána hiába eszik kevesebbet, több hasznosul. Az Szent Imre Kórház IV. Belosztályán ill. annak Lipid Részlegén 1983 óta mintegy 13 000 beteg vett részt ilyen kivizsgálással és kiképzéssel (csoportfoglalkozás, videofilmek, torna) egybekötött fogyókúrán. Az átlagos heti fogyás 3,9 kg volt. Az osztályon képezzük ki a betegeket a hosszú távú fogyókúrára. A fogyókúra vonatkozásában a reális célkitűzés a 10% testsúly csökkenés, majd annak legyen, mert ezzel a rizikófaktorok jelentősen csökkennek. A fogyókúrában a fizikai aktivitás is jelentős szerepet játszik.

A diabetes vonatkozásában elmondható, hogy a 2-es típusú cukorbetegek 80%-a túlsúlyos, elhízott. Itt is elsődleges szemponttá vált azért ez energiaszegény étrend, a testsúlycsökkenés. A diabeteses beteg diétájában ezért elsősorban az energiatartalmat, valamint a szénhidrát tartalmat érdemes megadni, de a napi zsírbevitel lehetőleg 50 g alatt legyen. A diabeteses diéta annyiban különbözik a fogyókúrától, hogy bizonyos mennyiségű szénhidrátot el kell fogyasztani azoknál, akik sulfaninluorea származékú antidiabetikumot vagy inzulint kapnak, a hypoglicaemia elkerülésére. Másik szempont, hogy az ételek glicaemiás indexe is figyelembe vehető, mert nem mindegy, hogy a szénhidrátok gyorsan vagy elhúzódva szívódnak fel. A harmadik különbség a fogyókúrától, hogy miután az inzulinérzékenység reggel csökkent, ezért cukorbetegekben a reggeli szénhidrát bevitel kevesebb legyen, mint a déli. Például egy 1400 kalóriás étrendnél reggel 35, délben 55, este 45 g szénhidrátbevitel javasolt.

A dyslipidaemia megelőzése és kezelése diétával eléggé ismert. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a táplálék telített zsírsav tartalma kétszer olyan mértékben emeli a koleszterinszintet mint a koleszterin tartalma. Diétával a koleszterinszint csak maximum 10%-kal csökkenthető ez is az esetek 3 részében, ezért az esetek jelentős részében a belső koleszterinszint termelés csökkentésére, gyógyszeres kezelésre szorolunk. Az állati és növényi zsírok közti különbség, hogy az állati eredetű zsírokban sok a telített zsírsav, a növényiekben inkább a telítetlenek dominálnak, emellett a növényekben egyetlen mg koleszterin sincs.

A triglycerid szint az nem csak a zsír, hanem a szénhidrát és alkohol fogyasztástól is függ, diétával azonban sokkal jobban befolyásolható, csökkenthető mint a koleszterin szint.

A koleszterin szint vonatkozásában az elérendő célérték < 5,2, a triglyceridet illetően pedig < 1,7 mmol/l.

A magasvérnyomás megelőzésében és kezelésében a gyógyszereken kívül alapvetően a nem gyógyszeres, diétával és életmódváltoztatással járó kezelés jön szóba. Bizonyított, hogy 1 kg testsúlycsökkenés 1-2 Hgmm-rel csökkenti átlagban a vérnyomást, így 10 kg fogyással egy mérsékelt hypertonia normalizálható vagy esetleg egy gyógyszer elhagyható. Hypertoniában fontos a sófogyasztás csökkentése is, hiszen hazánkban is 3-5-szörös nátrium-klorid túlfogyasztás áll fenn. Az emberek 1-e, a hypertoniások jelentős része sóérzékeny, így a sófogyasztás csökkentésével mindenkinél kell próbálkoznunk. A hypertonia nem gyógyszeres kezeléséhez tartozik az alkohol fogyasztás csökkentése is, azoknál, akik napi 5-20 g alkoholnál többet fogyasztanak. A fizikai aktivitás növelése megelőzheti illetve csökkentheti a magasvérnyomást. Heti 3x30 perc tréninggel a vérnyomás 10 Hgmm-rel csökkenhet. A kálium, a magnézium, a kalcium, a telítetlen zsírsav és a rostbevitel növelése a kávé és a dohányzás csökkentése szintén csökkentheti a vérnyomást, de ezek az adatok nem egyértelműen bizonyítottak.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében általában mintaértékű lehet a mediterrán étrend, melyet eredeti formájában már alig találunk, de az alapelveire törekedhetünk. Ennek 5 fő pillére van: 1. kenyér, rizs, tésztafogyasztás, 2. zöldség, gyümölcsfogyasztás, 3. Halfogyasztás, 4. Olívaolajfogyasztás, 5. mérsékelt vörösborfogyasztás.

A mediterrán diéta hatékonyságát vizsgálatok is bizonyították. A Lyon Diet Heart Study-ban 605 szívkoszorúér betegnél a betegek egyik csoportja mediterrán étrenden, a másik pedig a hagyományos nyugati diétán volt. 27 hónap alatt a mediterrán étrendet fogyasztóknál három, a nyugati diétán 11 haláleset fordult elő. A vizsgálatot a nagy különbség után felfüggesztették, mert nem lett volna etikus a betegek felét megfosztani a mediterrán étrend előnyeitől. A mellékelt táblázatunk azt foglalja össze, hogy mi várható az elhízás kezelésétől, 10% - 10 kg testsúlycsökkentéstől (1. táblázat). Látható, hogy nem csak a rizikófaktorok, hanem a halálozási mutatók is egyaránt javulnak.

Az egészséges nemzetért Népegészségügyi Program célkitűzéseiben 2010-ig a következő változtatásokat javasolták:

zsírbevitel 38 -> 35 %
telítetlen zsírsav < 10 %
zöldség, gyümölcs 300 g -> 400 g/nap
teljesörlésű gabonafélék ^ (50%-kal)
zsírszegény ^ (10%-kal)
dyslipidaemia: A koleszterinszint 5,7-ről 5,3 mmol/l-re történő csökkentése.
túlsúly-elhízás megállítása: Itt csak az tervezhető, hogy ez a jelenlegi 50-60%-os szinten maradjon.
A cukorbetegség megállapítása szintén: csak az tervezhető, hogy ne lépjen túl az eddigi 5%-os szinten.
Mindezeknek jelentős szerepe lehet abban, hogy a szívkoszorúér betegség okozta halálozás a 65 év alatti népességben 2010-ig 20%-kal csökkent.

Elhangzott az "Egészségesen élni jó!" című rendezvény (2002. április 4.) szekcióülésén.