A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, amelynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell hozzájárulnia.
 
A társadalombiztosítási járulékoknak két alapvető típusát különböztetjük meg: a nyugdíj- illetve az egészségbiztosítás járulékot.

A foglalkoztató a biztosítottnak kifizetett jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni és egyidejűleg - a biztosítottat írásban tájékoztatni az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett járulékokról. 

Társadalombiztosítási járulékok

A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék
  
A társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből

1. a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék,
2. az egészségbiztosítási járulék 11 százalék.

A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni
 

Nyugdíjjárulék  

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: 

1. kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,
2. a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék.

A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg. A tagdíj mértéke a nyugdíj-járulékalapot képező jövedelme után 8 százalék. 

A tagdíjfizetésre a nyugdíjjárulék fizetésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magán nyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza. 

A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig fizet nyugdíjjárulékot. Az egyéni járulékfizetési felső határ 2004-ben napi 14.500 forint volt, míg 2005-ben 16.440 forint .
 

Egészségbiztosítási járulék 
 
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. 

Az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét elérő jövedelemmel rendelkezik, köteles havonta, a minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni. 

Baleseti járulék, táppénz hozzájárulás
  
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után, és a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére 5 százalékos baleseti járulék fizetésére kötelezett. 

A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. 

Forrás: Magyarország.hu

A témáról bővebb információ a Magyarország.hu honlapon itt található

 ______________________________________________________

Az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak

Az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak - biztosítottak

A társadalombiztosítás teljeskörű szolgáltatásainak igénybevételéhez alapvető feltétel, hogy az igénylő biztosított legyen. A biztosítást megalapozó jogviszonyok igen széles köre lehetőséget ad, hogy széles társadalmi réteg számára az általa választott megélhetési forma alapot adjon a betegség, öregség és anyaság esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére.
A biztosítást keletkeztető jogviszonyban álló személyekre a társadalombiztosítás kötelező jelleggel, a személyek akaratától függetlenül kiterjed és az ellátások részbeni fedezetére kötelező járulékfizetéssel is párosul.

A biztosítási kötelezettség mindig valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jön létre. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosítás e jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn. Egyes esetekben a biztosítási kötelezettség létrejön az alapjául szolgáló jogviszony kezdetével, más esetekben a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez nem elegendő az alapul szolgáló jogviszony (például egy szövetkezeti tagságnál, segítő családtagi jogviszonynál), a törvény további feltételeket is támaszt ahhoz, hogy biztosítottnak minősüljenek és ezáltal az ellátások teljes körére jogosultságot szerezzenek az ilyen jogviszonyban álló személyek.

Biztosítottak

Biztosítottnak kell tekinteni:
 
1. az alkalmazottként dolgozókat:

• a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban álló személyek,
• ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló személyek,
• hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyek,
• a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a fegyveres erők szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katonák
• az országgyűlési-, európai parlamenti képviselők

E személyi körbe azon jogviszonyban álló személyek tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy foglalkoztató alkalmazásában állnak, és a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem - tehát a szabályok ebből a szempontból teljesen egységesek -, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.
 
A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
 
2. a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagot,
A szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját,
 
3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót,
A biztosítási kötelezettség alá eső szakképző iskolai tanuló a teljes körű ellátásra jogosult biztosítottnak minősüld, de nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a tanulók közül a biztosítás jelenleg kizárólag csak a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóra terjed ki.
 
4. a keresetpótló jellegű juttatásban részesülőket
A keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, vállalkozói járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének idejére az a személy is, akinek a munkanélküli járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik.
 
5. az egyéni és társas vállalkozókat
A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre.
A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is a teljes ellátásokra jogosító biztosítási jogviszonyban áll. Felhívjuk a figyelmet, hogy aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és emellett vállalkozói igazolvánnyal is rendelkezik, egészségbiztosítási szempontból nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak. Kiegészítő tevékenységet folyatató egyéni illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
 
6. az egyházi személyeket
Az egyházi személy, illetve a szerzetesrend tagja is teljeskörű egészségbiztosítási ellátási jogot szerez, ha egyházi szolgálatot teljesít.
 
7. az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot elérő jövedelem esetén.
A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés (közreműködés) szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyáratekintettel lesz biztosított.
 
8. a választott tisztségviselőket
A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk (díjazásuk) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot elérő tiszteletdíj esetén.

• alapítványok,
• társadalmi szervezetek, társadalmi szervezetek szövetségei,
• társasház közösségek,
• egyesületek, köztestületek,
• közhasznú társaságok,
• kamarák,
• gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetői kivételével,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak
• a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármesterek
   

Az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak - kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultak

A biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban álló személyek az egészségbiztosítás
valamennyi ellátására jogosultakká válhatnak, hiszen járulékot fizetnek, a nem biztosított személyek (pl.: nyugdíjasok, gyermekgondozási díjban stb. részesülők) csak egyes egészségbiztosítási ellátásokra szerezhetnek jogosultságot, mert bár nem fizetnek járulékot, nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül.
Az ily módon megszerezhető ellátások az egészségügyi szolgáltatások valamint a baleseti egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja.

Kik jogosultak kizárólag egészségügyi szolgáltatásra?

A következő jogviszonyokban álló személyek saját, vagy hozzátartozói jogviszony alapján egészségügyi szolgáltatásra szerezhetnek jogosultságot.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT AZ, AKI

• táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• bányászati kereset-kiegészítésben részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• gyermekgondozási segélyben részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• gyermeknevelési támogatásban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• rendszeres szociális segélyben részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• időskorúak járadékában részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• ápolási díjban részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személy és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek,
• középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha a jogosultak tb-i szempontból belföldinek minősülnek
• a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll és eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, ha a hozzátartozó jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot,
• a biztosított eltartott közeli hozzátartozója és élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot,
• a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,
• személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
• fogvatartott,
• az a szociálisan rászorult személy, akinek az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságát a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha tb-i szempontból belföldinek minősül,
• egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója,
• az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, továbbá Magyarország területén lakóhellyel rendelkező eltartott közeli hozzátartozója, élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot,
• nevelőszülői tevékenységet folytató személy, akinek ebből származó havi jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 17.100 Ft-ot, ha tb-i szempontból belföldinek minősül, a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgárok az abban foglaltak szerint.

A hozzátartozói viszonyon alapuló ellátásra jogosultság
 
Egyes, az előző pontban is jelzett esetekben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nem a jogosult saját jogán, hanem a hozzátartozói viszony alapján is megállapítható.
Ennek megfelelően pl. a biztosítottal, a megállapodást kötött személlyel, és az egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett személlyel közös háztartásban élő, eltartott közeli hozzátartozók is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.
 
Természetes módon a kiskorú gyermek (az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek is) hozzátartozói jogviszony alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
 
A biztosítottak illetve a kizárólag egészségügyi szolgáltatások igénybevételére - egyes meghatározott jogcímeken - jogosult személyek nagykorú eltartott közeli hozzátartozója is jogosult egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
A nagykorú eltartott hozzátartozó akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha az eltartójával közös háztartásban (azonos bejelentett lakóhelyen) él, és jövedelme havonta nem haladja meg a mindenkori minimálbér 30%-át. Jelenleg - az 57.000,-Ft-os minimálbér figyelembevételével - ez az összeg 17.100,-Ft.
 
Eltartó lehet a biztosított személyeken túl a nyugdíjas, a táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, különböző járadékban, ápolási díjban részesülő személy, a nappali tagozatos, egészségügyi szolgáltatásra jogosult tanuló, illetve aki a sorkatonai vagy polgári szolgálatát teljesíti.
 
Eltartott hozzátartozóként a közeli hozzátartozó és az élettársa jogosultsága állapítható meg. Közeli hozzátartozó a

• házastárs,
• egyeneságbeli rokon (pl. nagyszülő, unoka)
• örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek,
• örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő illetve a testvér.

Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

A témáról további részletes tájékoztatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján itt, valamint itt található