Jogszabályi háttér:
19/2003. (IV.29.) ESZCSM rendelet 44/2004. (IV.28.) ESZCSM rendelet
Gyógyászati segédeszköz ellátás
Vénykötelesek-e a gyógyászati segédeszközök?
Az egészségbiztosítás lehetőséget nyújt egyes, jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő vásárlására. Ebben az esetben a termékért fizetendő összeg megoszlik a társadalombiztosítás és a beteg között, a beteg tehát nem a termék piaci árát, hanem a támogatás összegével csökkentett hozzájárulást fizeti ki a gyógyászati segédeszközt forgalmazó cégnek. A gyógyászati segédeszközök nem vénykötelesek, ezért, aki gyógyászati segédeszközt akar vásárolni, csak akkor van szüksége vényre, ha lehetősége van azt társadalombiztosítási támogatással igénybe venni. Vény nélkül a termék teljes árát a vevő fizeti ki.
A termékek után ÁFÁ-t is fizetni kell, amely a támogatott termékkörökre jellemzően a legtöbb termék esetében 15%, egyes esetekben 5%, egyébként 25%. Az ÁFA mind a társadalombiztosítási támogatási összeget, mind pedig a beteg térítési díját terheli.
Mit jelent az ártámogatás?
A gyógyászati segédeszközök támogatási rendszere az ún. ártámogatás, azaz a támogatás a társadalombiztosítás által elfogadott árhoz jár. A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközök százalékos (100, 95, 85, 70, 50%), illetve fix összegű támogatást kapnak. Egy adott funkcionális csoportra (azaz azon eszközök körére, amelyek ugyanazon egészségkárosodások, megbetegedések ellátására szolgálnak) egy fajta százalékos támogatási kulcs jellemző. Azonos funkcionális csoporton belül a fix összeggel támogatott eszközök társadalombiztosítási támogatási összege azonos a százalékosan támogatott eszközhöz nyújtott támogatási összeggel.
Az egyes eszközök támogatási mértékét és összegét a többször módosított 19/2003 (IV. 29.) ESZCSM rendelet melléklete tartalmazza. Ez a rendelet egyúttal meghatározza azt is, hogy az egyes támogatott eszközöket milyen szakvizsgával rendelkező orvosok írhatják fel, és melyek azok a betegségek, amelyek gyógykezeléséhez igénybe lehet venni a gyógyászati segédeszközt vagy terméket. A rendelet szabályozza azt is, hogy egy vényen hány darab eszköz rendelhető, mennyi a kihordási idő (azaz mennyi idő múlva lehet ugyanazt az eszközt ismételten felírni), és melyek azok az eszközök, amelyek közgyógyellátás terhére térítésmentesen szolgálhatók ki.
Hol lehet társadalombiztosítási támogatással igénybe venni gyógyászati segédeszközöket?
A gyógyászati segédeszközök a biztosított általi társadalombiztosítási támogatással történő igénybevétele az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződéses kapcsolatban álló gyógyászati segédeszköz-forgalmazóknál, - látszerészeteknél, hallókészülék forgalmazóknál, - gyártóknál, gyógyszertáraknál, fogorvosoknál, audiológiai szakrendeléseknél történhet.
A gyógyászati segédeszközt rendelő orvosnak annak rendelésekor a biztosítottat tájékoztatnia kell a gyógyászati segédeszköz kihordási idejéről, rendeltetéséről, a társadalombiztosítási támogatás mértékéről, összegéről, illetve a vény beváltásának 30 napos határidejéről. Az orvos által rendelt gyógyászati segédeszköz csak azonos rendeltetésű eszközcsoporton belüli eszközzel helyettesíthető.
2005. július 1. után minden gyógyászati segédeszközt forgalmazó szaküzletben (régiben és újban egyaránt) a forgalmazott és a kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök esetében - az egyedi méretvétel alapján gyártott termékek kivételével - a közfinanszírozás alapjául elfogadott általános forgalmi adó nélküli (nettó) árat, a támogatás mértékét és nettó összegét, valamint a fogyasztó (vevő) által fizetendő térítési díjat jól látható és hozzáférhető módon közzé kell tenni.
Gyógyszerellátás
Mely orvosok jogosultak a gyógyszerrendelésre?
Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás. A gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő gyógyszereket, a gyógyszertárakban, (közforgalmú, fiókgyógyszertár, kézi-gyógyszertár) a társadalombiztosítás támogatásával, vagy anélkül lehet igénybe venni. A fekvőbeteg gyógyintézetekben a beutalással, ellátással kapcsolatos intézeti gyógyszerigényt a fekvőbeteg intézmény biztosítja.
Gyógyszer rendelésére - törzskönyvbe bejegyzett készítmény esetén az alkalmazási előiratában, a Szabványos Vényminták Gyűjteményében (Formulae Normales) szereplő készítmény esetén az ott közölt javallatban - jogosult minden orvos és fogorvos, aki az orvosi diplomához kötött tevékenység folytatására jogosult, és jogszabályban meghatározott gyógyszer rendelésre jogosító bélyegzővel rendelkezik.
Az "SZ" jelzéssel ellátott gyógyszert az az orvos, a "J" jelzéssel ellátott gyógyszert pedig első ízben az az orvos rendelheti, akinek a készítmény törzskönyvbe bejegyzett indikációja szerinti klinikai szakágban szakorvosi képesítése van. Gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató orvos - sürgős szükség esetét kivéve - gyógyszert csak saját maga, illetőleg hozzátartozója részére "pro familia" jelzéssel rendelhet.
Mit kell tudni a gyógyszerek támogatásáról?
A gyógyszereket az egészségbiztosítás a támogatás alapjául elfogadott ár 50%, 70%, 90%-ában, vagy meghatározott (fix) összegben támogatja, ezért a betegnek a gyógyszertárban a támogatás feletti árat kell csak kifizetnie. A gyógyszerek árát hivatalos közlemények tartalmazzák (az OEP, illetve a magyar Gyógyszerész Kamara közleményei). Vannak ún. egészségügyi rendelkezésre kiadható, csak meghatározott betegségek esetén rendelhető készítmények. Az egészségügyi rendelkezésre kiemelt (Eü. 100%-os), illetve emelt (Eü. 90%-os), indikációhoz kötött támogatással rendelhető készítmények esetében, a gyógyszerrendelésre vonatkozóan a betegségcsoportokat, indikációs területeket és a felírásra jogosultak körét (szakorvos, kezelőorvos) az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben közleményben hirdeti ki. Emelt, indikációhoz kötött támogatással (Eü 90%) a beteg nem minden esetben a fogyasztói ár 10%-át fizeti, mert a szabályozás szerint - indikációs ponttól és gyógyszertől függően - a betegtérítési díj ettől eltérő, meghatározott összeg is lehet.
Mikor érvényes egy vény?
Szabályosan kitöltött vény alaki kellékei a következők: beteg neve, lakcíme, TAJ száma, születési dátuma, dátum. A gyógyszer pontos megnevezése, hatáserőssége, kiszerelése, adagolása, a rendelés jogcíme, orvosi pecsét, orvos aláírás ill. beteg aláírás. Amennyiben ezek a kellékek nem találhatók meg a vényen, úgy az érvénytelen. A fejlécében a beteg lakcímét, születési idejét és a rendelés keltét a gyógyszerész is pótolhatja, ha az hiányos. Az érvényes vény a felírás dátumától számított egy hónapig kiváltható. Ha a vényre felírt gyógyszer hiánycikk, akkor ezt a tényt a patikus a vényen keltezéssel és a gyógyszertár azonosítására alkalmas módon feltünteti. A vényre ezen időponttól számított 1 hónapig kiadható a gyógyszer.
A gyógyszertárak megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett működési engedély birtokában a szükséges gyógyszerek készleten tartásával biztosítják az odafordulók gyógyszer-ellátását. A gyógyszerek egy része szabadon vásárolható, más részének kiadása térítés ellenében, vagy térítésmentesen, vényhez kötött rendelés alapján történik. A gyógyszerek szabadon vásárolható listája, ára, az árhoz nyújtott támogatás mértéke gyakran változik, melyekről az egészségügyi szolgáltatót és a lakosságot tájékoztatják. A gyógyszertárak egy meghatározott terület, lakosság ellátására létesültek, a lakosság igényeihez igazodva nyitvatartási időben elérhetők.
Miről köteles a gyógyszerész tájékoztatni a beteget a gyógyszer kiadása során?
Gyógyszertárból gyógyszert gyógyszerész, kézi gyógyszertárból orvos szolgáltathat ki. A gyógyszerész orvosi rendelés esetén az orvos utasításai szerint tájékoztatja a beteget a gyógyszer használatáról. Kérésre tanácsot ad, felvilágosítást nyújt. Orvosi rendelés nélkül, a gyógyszert vásárló igénye alapján a gyógyszer kiadása során, a gyógyszerész köteles gondos tájékoztatást adni:
- a gyógyszer hatásairól, mellékhatásairól,
- több gyógyszer együttszedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról,
- orvosi közreműködés, illetve kezelés szükségességéről,
- a gyógyszer helyettesíthetőségéről, a gyógyszer áráról és térítési díjáról.
Ügyeletes gyógyszertár kijelölésével, illetve készenlét biztosításával kell megoldani a folyamatos ellátást. A gyógyszertári ügyeletet és készenlétet az ÁNTSZ megyei intézetei határozzák meg és teszik közzé.
|