Jogszabályi háttér:

1997. évi CLIV. törvény
1997. évi LXXXIII. törvény
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

Mit értünk fekvőbeteg szakellátáson?

Fekvőbeteg szakellátáson a járóbetegként el nem látható, ágyhoz kötött betegek gyógyintézeti ellátását értjük. Az egyes fekvőbeteg intézményekben a szakellátási formákat intézményenként, területi egységenként másként alakítják ki. Az általános fekvőbeteg szakellátást - a sürgősségi ellátás kivételével - orvosi beutalás alapján lehet igénybe venni. A fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele előtt a személyazonosságot igazolni kell, illetve abban az esetben, ha a beteg társadalombiztosítási támogatással veszi igénybe az ellátást, akkor az eredeti TAJ-kártyát is be kell mutatni.

Milyen térítésmentes ellátásokra jogosult a fekvőbeteg szakellátás során a biztosított?

A biztosított az egészségi állapota által indokolt szintű fekvőbeteg szakellátás során az alábbi ellátások térítésmentes igénybevételére jogosult:

• a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,
• az orvos előírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a műtéti beavatkozásokat, az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket,
• a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre, vérkészítményekre, kötszerre, gyógyászati segédeszközre,
• a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra,
• életvezetési és diétás tanácsadásra,
• étkezésre, az orvos által rendelt diétára,
• a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.

A biztosított személy részleges térítés mellett jogosult a fekvőbeteg-szakellátásra, ha

• a kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe (kivétel a sürgősségi ellátás),
• az ellátást nem annál az egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, ahová az orvos beutalta,
• az ellátást a beutaló orvos által előírtnál eltérő tartalommal kívánja igénybe venni, és ez többletköltséggel jár,
• egyéni igényei szerinti étkezést kér,
• a fekvőbeteg-ellátás során magasabb színvonalú elhelyezést kér, illetve egyéb kényelmi szolgáltatásokra tart igényt,
• az elhelyezését nem gyógykezelés miatt, hanem ápolás céljából kéri.

Az egészségügyi szolgáltató köteles jól látható helyen kifüggeszteni a térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét (díjtételekkel együtt), továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat köteles tájékoztatni a biztosított által igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

Mi a várólista?

Az egészségügyi intézmény a beteget várólistára helyezi, amennyiben

• az adott intézményben a beteg az egészségi állapota alapján indokolt legrövidebb időn belül nem részesíthető ellátásban (például a betegség természete, vagy tartós kapacitáshiány miatt),
• és az ellátás más egészségügyi intézményben sem biztosítható, vagy a beteg nem fogadja el a más egészségügyi szolgáltatónál történő ellátását.

A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve az esetleges következményekről tájékoztatni kell. A várólistán a sorrend kialakítása, valamint a beteg kiválasztása egységes és ellenőrizhető szakmai szempontok alapján, a várólistán szereplő betegek egészségi állapotának figyelembevételével történik. A transzplantációs várólistán szerepelnek a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek. Az intézményi várólista az adott intézményben vezetett, a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely a műtétek, a nagy értékű eszközök (protézisek, implantátumok) és a pozitron emissziós tomográfia (PET) tekintetében kerül kialakításra.

A témáról további részletes tájékoztatás a Magyarország.hu "Ügyintéző" oldalán a Fekvőbeteg-szakellátás címszó alatt található.